Gombóc a torokban, állandó nyelés, torokköszörülés – lehet, hogy reflux?

Sokan egészen mást képzelnek el a refluxról, mint amit valójában éreznek. Azt gondoljuk, refluxunk akkor van, ha ég a gyomrunk, savat érzünk a szánkban vagy evés után „feljön valami”.

Pedig nem mindenkinél ilyen egyértelmű. Van, aki inkább azt érzi:

• mintha lenne valami a torkában;
• folyton nyelnie kellene;
• gyakran köszörüli a torkát;
• időnként rekedt;
• kapar, irritált a torka;
• köhécsel, pedig nem beteg;
• fekvéskor rosszabbak a panaszai;
• vagy egyszerűen csak azt érzi: „valami nincs rendben a torkomnál.”

És közben a gyomra egyáltalán nem ég.

„Aha… akkor ez is lehet reflux?”

Lehet. A refluxnak létezik olyan formája is, amikor a panaszok elsősorban a torok és a gége környékén jelentkeznek. Ezt gyakran laryngopharyngealis refluxnak, röviden LPR-nek nevezik. Ilyenkor előfordulhat gombócérzés, torokköszörülés, rekedtség, köhögés vagy torokirritáció úgy is, hogy a klasszikus gyomorégés hiányzik.

Fontos azonban, hogy ezek a tünetek önmagukban még nem bizonyítják a refluxot. Ugyanezeket más állapotok is okozhatják, ezért tartós panasz esetén érdemes kivizsgáltatni őket. A gasztroenterológiai irányelvek is hangsúlyozzák, hogy a torokban jelentkező tüneteket nem szabad automatikusan refluxnak tekinteni.

Miért érezzük úgy, mintha lenne valami a torkunkban?

Az egyik érdekes tünet az úgynevezett globusérzés. Ez az a furcsa állapot, amikor azt érzed, mintha lenne egy gombóc a torkodban, miközben valójában nincs ott elakadt étel vagy idegentest. Sokan ilyenkor újra és újra nyelnek. Megpróbálják „lenyelni” az érzést., köszörülik a torkukat, isznak egy korty vizet, majd néhány perc múlva újra ellenőrzik: még mindig ott van?

A globusérzés egyik lehetséges oka lehet reflux, de szerepet játszhat torokirritáció, izomfeszülés, fokozott stressz vagy más eltérés is. És itt kezd érdekesebbé válni a történet. Nem csak a gyomorról van szó.

A refluxot hajlamosak vagyunk úgy elképzelni, mint egy egyszerű folyamatot:
sok a sav → feljön → ég. A valóság ennél összetettebb. A nyelőcső és a gyomor találkozásánál egy egész antireflux rendszer dolgozik azért, hogy a gyomortartalom lehetőleg lefelé haladjon. Ebben nemcsak a nyelőcső alsó záróizma vesz részt, a rekeszizom is fontos része ennek a rendszernek.

A nyelőcső ugyanis keresztülhalad a rekeszizmon, és a rekeszizomnak a nyelőcső körüli része mechanikusan is támogatja az alsó nyelőcső-záróizom működését. Ezért amikor refluxról beszélünk, érdekes lehet feltenni egy másik kérdést is:

Hogyan lélegzem? Figyelted már, hogyan veszed a levegőt?

Sok ember szinte egész nap a mellkas felső részébe lélegzik, a váll emelkedik, a nyak feszes, a hasat folyamatosan behúzza, bordák alig mozdulnak. A rekeszizom tudatosabb használata és a rekeszlégzés befolyásolhatja-e bizonyos refluxos betegek tüneteit. A jelenlegi kutatások alapján a rekeszlégzés egyes embereknél kedvező kiegészítő módszer lehet. A bizonyítékok ígéretesek, de még nem elég erősek ahhoz, hogy minden refluxos emberre ugyanazt lehessen mondani.

Vagyis nem arról van szó, hogy: „vegyél három mély levegőt, és elmúlik a reflux.” Hanem arról, hogy érdemes megérteni, hogyan működik együtt a légzés, a rekeszizom, a hasűri nyomás és a nyelőcső környéke és mi köze mindehhez a stressznek?

Talán többet, mint elsőre gondolnánk. Feszültebb időszakban gyakran megváltozik a légzésünk, megfeszítjük a hasunkat, a vállunkat, az állkapcsunkat, a torkunk környékét, gyorsabban eszünk, kevésbé rágunk, többet ülünk összegörnyedve. Majd észrevesszük a kellemetlen torokérzést, megijedünk tőle, és még jobban figyelni kezdjük.

„Mi ez?”
„Miért nem múlik?”
„Miért kell folyton nyelnem?”

S ettől maga az érzés is egyre hangsúlyosabbá válhat. Ez nem azt jelenti, hogy a tünet „csak lelki” hiszen a test és az idegrendszer nem két külön rendszer. A légzésünk, az izomfeszülésünk, az emésztésünk és a stresszreakciónk folyamatosan hatnak egymásra.

Próbáld meg néhány napig nem csak a tünetet figyelni

Hanem az összefüggéseket. Mikor jön elő a tünet? Evés után? Kávé után? Este? Ha lefekszel? Ha sokat ültél? Egy stresszes nap végén? Ha gyorsan ettél? Amikor szűk nadrág vagy öv van rajtad? Nem azért érdemes ezeket figyelni, hogy saját magad diagnosztizáld a refluxot, hanem azért, mert elkezded érteni a saját tested mintázatait.

A refluxnál ezért nem csak az a kérdés, hogy „mit ne egyek?”

Természetesen az étkezésnek fontos szerepe van de sok ember hónapokig csak tiltólistákat keres és követ: ne kávézz, ne egyél paradicsomot, ne egyél csokit, ne igyál alkoholt, ne egyél este. Közben senki nem magyarázza el neki, hogy mi történik valójában a testében pedig amikor megérted a működést, egészen másképp kezdesz figyelni magadra. Nem csak azt kérdezed: „Mit tiltsak meg magamnak?”

Hanem azt is:

Hogyan eszem? Hogyan ülök? Hogyan lélegzem? Mennyire feszült a hasam és a mellkasom? Mikor jelennek meg a tüneteim? Mitől erősödnek és mitől csillapodnak?

És innen már sokkal érdekesebb lesz a reflux kérdése.

Innen indul a Reflux Minikurzus gondolata is…

Mert néha a változás első lépése nem egy újabb gyógyszer, diéta vagy tiltólista. Hanem az a pillanat, amikor egyszer csak összeáll a kép: „Aha… tudom már, hogy miért érzem ez…”

Fontos!

A tartós torokpanaszokat érdemes kivizsgáltatni. Különösen fontos orvoshoz fordulni, ha valódi nyelési nehézség, fájdalmas nyelés, vérzés, megmagyarázhatatlan fogyás vagy fokozatosan romló panasz jelentkezik. A légző- és mozgásgyakorlatok az orvosi diagnózist és szükség esetén az orvosi kezelést nem helyettesíti.