Miért tesz jót a testnek és az idegrendszernek a természetben végzett séta?

A séta az egyik legegyszerűbb emberi mozgásforma. Nem igényel különleges felszerelést, komoly sportmúltat vagy nagyfokú edzettséget, mégis képes rendszeresen mozgásban tartani a testet. Ha pedig a séta nem egy forgalmas utcán, hanem természetes környezetben, például erdőben történik, a mozgás mellé egy másik fontos hatás is társul: kilépünk abból az ingerkörnyezetből, amelyben a hétköznapjaink nagy részét töltjük.

De miért éppen erdőséta?

Egyre több kutatás foglalkozik azzal, hogy van-e különbség aközött, ha valaki egyszerűen mozog, illetve ha ugyanezt természetes, zöld környezetben teszi. Az eredmények alapján a természetben töltött idő összefüggésbe hozható a jobb pszichés közérzettel és az alacsonyabb észlelt stresszel. A kutatók több lehetséges mechanizmust vizsgálnak: ilyen a pszichés regeneráció, a fizikai aktivitás ösztönzése, a városi zaj és túlzott ingerterhelés csökkenése, valamint a természetes környezet figyelemre gyakorolt hatása.

A természetalapú szabadtéri tevékenységeket vizsgáló kutatásokban a „green exercise”, vagyis a zöld környezetben végzett mozgás is megjelenik. Egy szisztematikus áttekintés és metaanalízis szerint az ilyen programok több vizsgálatban kedvezően hatottak a hangulatra, a szorongásra és a pszichés jóllétre. A szerzők ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy ezen a területen további jó minőségű kutatásokra van szükség.

Vagyis nem arról van szó, hogy „az erdő mindent meggyógyít”. Sokkal inkább arról, hogy a természet olyan környezetet teremthet, amelyben a mozgás és a mentális regeneráció egyszerre kap helyet.

Az idegrendszerünknek is szüksége van másfajta környezetre

A modern hétköznapok jelentős részét képernyők, közlekedési zaj, feladatok, értesítések és folyamatos figyelmi váltások között töltjük. Az erdő egészen más ingerkörnyezetet kínál. A figyelmünk ráirányulhat a fákra, a fényekre, a levelek mozgására, a madarak hangjára, a talajra vagy egyszerűen a saját lépteink ritmusára.

A természet és a mentális egészség kapcsolatát vizsgáló áttekintések egyik feltételezett mechanizmusa éppen a pszichológiai regeneráció: a megszokott, koncentrált figyelmet követelő környezetből való kilépés lehetősége. Ez lehet az egyik oka annak, hogy egy erdei séta után sokan nemcsak fizikailag érzik azt, hogy „mozogtak egyet”, hanem fejben is frissebbnek érzik magukat.

Séta és kapcsolódás

Az erdősétának van még egy érdekes tulajdonsága: nem határozza meg, hogyan kell jelen lennünk benne. Lehet beszélgetni. Lehet mások mellett sétálni. Lehet közösségben lenni úgy, hogy közben nincs szükség folyamatos kommunikációra. És lehet csendben maradni. A csendes séta során a figyelmünket jobban ráirányíthatjuk saját légzésünkre, lépteinkre, testérzeteinkre vagy éppen arra, mi történik körülöttünk.

Kinek lehet különösen jó választás az erdőséta?

Az erdei séta sokféle életkorban és edzettségi szinten végezhető, az útvonal és a tempó megfelelő megválasztásával. Különösen érdemes lehet beépíteni a hétköznapokba annak, aki

• sok időt tölt ülve vagy zárt térben;
• szeretne többet mozogni, de nem vágyik intenzív edzésre;
• hosszabb kihagyás után kezdene újra rendszeresen mozogni;
• szeretné idősebb korban is fenntartani mobilitását és járásbiztonságát;
• stresszes, mentálisan túlterhelt hétköznapokat él;
• sok időt tölt képernyő előtt;
• szeretne rendszeresen kimozdulni a természetbe;
• igényli a közösséget, de nem feltétlenül egy kötött foglalkozási formában;
• vagy egyszerűen szeretne időnként csendben sétálni és önmagára figyelni.

Természetesen az erdőséta sem mindenki számára és minden állapotban azonos terhelést jelent. Komolyabb mozgásszervi, szív- és érrendszeri vagy egyéb betegség esetén az útvonalat, a tempót és a terhelhetőséget mindig az egyéni állapothoz kell igazítani.

Nem mindig több edzésre van szükségünk

Az egészségmegőrzés kapcsán hajlamosak vagyunk rögtön edzésprogramokra, ismétlésszámokra és teljesítményre gondolni. Pedig az egészség szempontjából az egyik legfontosabb kérdés sokkal egyszerűbb:

Mennyit mozgunk a hétköznapjainkban?

A WHO egyik alapüzenete is az, hogy valamennyi fizikai aktivitás jobb, mint a teljes inaktivitás, és minden mozgás számít. Ebben az értelemben az erdőséta nem különleges sportág. Talán éppen ez az értéke.

Járás. Friss levegő. Változatos természetes környezet. Kevesebb mesterséges inger. Lehetőség a csendre és a társas kapcsolódásra.

Egy nagyon egyszerű tevékenység, amelyből a modern életünkben meglepően kevés jut.

Felhasznált szakirodalom

World Health Organization: Physical activity, 2024.

Zhang R., Zhang C-Q., Rhodes R. E.: The pathways linking objectively-measured greenspace exposure and mental health: A systematic review of observational studies. Environmental Research, 2021.

Nature-based outdoor activities for mental and physical health: Systematic review and meta-analysis, 2021.

Greenspace exposure and associated health outcomes: a systematic review of reviews, 2024